Az egész életében lárvaként élő axolotl Szerb Antal fantáziáját is megmozgatta a Pendragon legenda írásakor. Ismerkedjünk meg ezzel a különlegességgel! Kopoltyú kikapcs, tüdő bekapcs.
A mexikói axolotl (Ambystoma mexicanum) a farkos kétéltűek rendjébe, a harántfogú gőték (Ambystomatidae) családjába tartozó faj. Őshazája Mexikó, a Mexikóváros körül levő tavakban nagy mennyiségben él. Két vasat tart a tűzben: európai rokonához, a barlangi gőtéhez hasonlóan tüdővel és bojtos kopoltyúkkal egyaránt rendelkezik.
A kifejtett állat 28-35 cm hosszú. A vad forma színe szürkésbarna, feketés és világos foltokkal tarkított, a vízben való evezésre alkalmas farka oldalról lapított. Tenyésztés során a fiatal axolotlok bizonyos körülmények között elvesztik kopoltyúikat, valamint farkuk taraját is és átalakulnak a vízen kívül élő, csupán tüdővel lélegző, hengeresfarkú kétéltűekké.
Kereskedésekben ritkán találkozunk vele, ezért célszerű inkább tenyésztőhöz fordulni. A kereskedelemben általában csak az albínó változatokat lehet kapni.
Tartására legalkalmasabb a vízinövényekkel beültetett, minimum 40-50 literes akvárium. Mivel az axolotl kerüli a fényt, nem szükséges az akváriumát megvilágítani, vagy csak nagyon gyenge fénnyel. Fontos, hogy filtráljuk a vizet, és érdemes havonta egy alkalommal részleges vízcserét is végezni.
Kedvenc tápláléka a tubifex, vörös szúnyoglárva, barna tücsök, viaszmoly lárva.
Ideális hőmérséklet az axolotl számára a 18-20°C. A természetben vízi életmódot folytat, majd a száraz időszak bekövetkeztével - mikor élettere folyamatosan csökken - lassan elhagyja kopoltyúját és kimászik a vízből. Nedvességet csak a szaporodási időszakban keres ismét. Előfordulnak olyan időszakok, mikor ez az említett változás nem következik be, nem fejlődik ki a tüdeje, de az axolotl jellegzetessége, hogy lárva állapotban is képes a szaporodásra, ha az ahhoz szükséges körülmények adottak.
Ideális hőmérséklet az axolotl számára a 18-20°C. A természetben vízi életmódot folytat, majd a száraz időszak bekövetkeztével - mikor élettere folyamatosan csökken - lassan elhagyja kopoltyúját és kimászik a vízből. Nedvességet csak a szaporodási időszakban keres ismét. Előfordulnak olyan időszakok, mikor ez az említett változás nem következik be, nem fejlődik ki a tüdeje, de az axolotl jellegzetessége, hogy lárva állapotban is képes a szaporodásra, ha az ahhoz szükséges körülmények adottak.